A mikrobiom azon mikrobák összessége, amelyek velünk, bennünk és rajtunk élnek. Az emberi szervezet közös ökoszisztémát alkot a szervezetünkben élő mikrobákkal, azaz a mikrobiommal. Az ide tartozó baktériumok, vírusok és gombák részt vesznek az emberi szervezet integritást biztosító határok védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtelepedését.[1]
Az emberi bélflóra komplex rendszert (közösséget) képvisel, amely alapvető funkciókat tölt be a szervezet számára. A legújabb nagyszabású vizsgálatok betekintést nyújtanak a bélflóra szerkezetébe és funkcióiba.[2]
Az elmúlt évtizedben valósággal „felrobbantak” az emberi bél mikrobiomjával kapcsolatos kutatások. Míg a gyomor-bél traktust egykor egyszerűen emésztőszervnek tekintették, azonban az új technológiák arra késztették a tudomány világát, hogy célzottan megvizsgálja, hogy a bélflóra milyen hatással lehet az emberi egészségre és betegségekre. A vastagbél-mikrobiom szerepe az anyagcserében, az immunvédelemben és a viselkedésben mára egyértelművé vált. Az is bizonyított, hogy bélflóránk változik az életkor, a környezet, a stressz, az étrend és az egészségi állapot, valamint a gyógyszeres kezelések függvényében.[3]
A vastagbélben található mikroflóra mintegy 500-szor több génnel rendelkezik, mint az emberi szervezet egésze. A mikrobák génjei elengedhetetlenek a kulcsfontosságú anyagcsere-folyamatokhoz, például az emészthetetlen étkezési rostok rövid láncú zsírsavakká történő lebontásához, az aminosavak és vitaminok bioszintéziséhez, valamint a neurotranszmitterek és hormonok termeléséhez.[4]
Klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a bélflóra fontos szerepet játszik a vastagbél egészségének (homeosztázisának) fenntartásában. A bél-mikrobiom összetételének megváltozását (diszbiózis) a szervezetünkben élő, nekünk nem ártó (kommenzális) és a betegségeket okozó (patogén) baktériumok közötti egyensúlyhiány okozza. A kommenzális mikrobiom szabályozza a nyálkahártya immunrendszerének érését, míg a patogén mikrobiom immunzavarokat okoz, ami betegség kialakulásához vezethet. A kóros immunválasz által okozott gyulladás befolyásolja a bélflóra egyensúlyát, ami bélbetegségeket eredményezhet. [5]
A bélflóra és a gazdaszervezet anyagcseréje közötti kölcsönhatások ismerete, valamint a mikrobiom módosítása szerepet játszik abban, hogy a közeljövőben számos, az étrenddel és táplálkozással összefüggő betegség esetén hatékony terápia álljon rendelkezésünkre. [6]
Inceptor termékünk élőflórát tartalmaz.
Irodalom
- FALUS, A., Barcs, I., & Duda, E. (2014). Testünk, mint ökoszisztéma, avagy a metagenomika „szép új világa”. Lege Artis Medicinae, 24(01-02), 49-55.
- A. Heintz-Buschart, P. Wilmes: Human Gut Microbiome: Function Matters; Trends Microbiol. 2018 Jul;26(7):563-574.
- G.A. Cresci, E. Bawden: Gut Microbiome: What We Do and Don’t Know; Nutr Clin Pract. 2015 Dec;30(6):734-46.
- L. Brunkwall, M. Orho-Melander: The gut microbiome as a target for prevention and treatment of hyperglycaemia in type 2 diabetes: from current human evidence to future possibilities; Diabetologia. 2017 Jun;60(6):943-951.
- Na Shi, Na Li, Xinwang Duan, Haitao Niu: Interaction between the gut microbiome and mucosal immune system; Mil Med Res. 2017 Apr 27;4:14.
- M. Yadav, M. K. Verma, N. S. Chauhan: A review of metabolic potential of human gut microbiome in human nutrition; Arch Microbiol. 2018 Mar;200(2):203-217.
